054. Sava se je zamutila

Dialektus: D
Téma: Ősztől őszig
Jelzet: MZA-VT-AV-4.002A (11.09–11.56)
Szövegkezdet: Sava se je zamutila [Zavaros lett a Száva vize]
Helység: Lakócsa
Énekelték „asszonyok és lányok” Lakócsáról
Gyűjtés éve: 1953
Felvétel: K. Kovács László

Megjegyzés: Húsvéti ének, a vuzmene dallamára (lásd 053), kóló közben előadva. A dallam mikrostruktúrájának változása a „szöveggel való munka” mellett, az archaikus zenei gondolkodásmód egyik bizonyítéka. Az éneket vezeti Petrinović Jaga [Petrinovics Jaga], akit női csoport (azaz „népi kórus”) követ Lakócsáról.

Lejegyzése a Gyűjteményben: 136.

KOTTA

SZÖVEG

Ketten: Sava se je zamutila, zamutila
Sava se je,
Mind: Sava se je zamutila, zamutila
Sava se je.

Sava se je zamutila,
Do dve seke kupale se,
Mandalena i Marija.
Mandalena preplivala,
Marija se utopila.
Mrtva Mara progovara:
– Mandalena, seko moja,
ne reci mi majki mojoj
da sam se ja udomila;
dva mi brega dva devera,
al’ vodica svekrvica.
Mandalena, seko moja,
pozdravi mi braca moga:
da ne fata sitnu ribu,
ufatit će telo moje;
Mandaleno, seko moja,
pozdravi mi seku moju:
nek’ ne pije Save vode,
popit će mi oči moje.