040. Ovila se bela loza oko ’rastića
Dialektus: D
Téma: Bölcsőtől a sírig
Jelzet: MZA-VT-AV-4.001B_05.11–06.22
Elnevezés vagy szövegkezdet: Ovila se bela loza oko ‘rastića [Fehér szőlő fonta magát a fiatal tölgyfa köré]
Helység: Lakócsa
Gyűjtés éve: 1953
Felvétel: K. Kovács László
Bemondás: Asztal körüli tánc következik, énekszóra járják.
Megjegyzés: Nők éneklik két szólamban, basszus jellegű alsó-(ellen)szólammal. – Sorközi kadenciákban, következetesen előfordul egy rövid, szekund disszonancia úgy, hogy az unisono zárlatból jellemzően egy énekes hangja leereszkedik egy nagyszekunddal a VII. fokra, a hypofinalisra. Ennél a szekund disszonanciát okozó jelenségnél már feltételezhető, hogy a régi, kétszólamú énekes tradíció (valószínűleg heterofón faktúrájú) maradványa lehet, amit e térség lakosai a szülőhazájukból, a dinári kultúrából hozhattak magukkal. Ezt alátámasztja, hogy ez a rövid ideig tartó lelépés a hypofinalisre szignálként biztosítja a következő dallamfrázis együttes elkezdését, mint ahogyan az a mai napig fennmaradt a különböző népek és etnikai csoportok régi paraszti énekes gyakorlatában, dalainak előadásában, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban (és a széles dinári és balkáni térségben: Görögországban, Albániában, Észak-Macedóniában, Bulgáriában).
A lejegyzés a Gyűjteményben: 119.
KOTTA
SZÖVEG
Ketten-hárman: Ovila se bela loza oko rastića,
oko rastića.
Mindenki: Ovila se bela loza oko rastića,
oko rastića.
Ovila se bela loza oko rastića,
nije ono bela loza oko rastića,
već je ono lepa Mara oko momčića.