009. Zbogom pole, gore i logek zeleni

Dialektus: B
Jelzet: MZA-VT-AV-4.026_07.49–09.00
Szövegkezdet: Zbogom pole, gore i logek zeleni [Isten áldja a földet, hegyet és a zöld ligeteket]
Helység: Tótszentmárton
Énekelte: Tkalec Rozália (40 éves)
Gyűjtés éve: 1951
Gyűjtő: Manga János
Lejegyezte: Vujicsics Tihamér

Megjegyzés: Vujicsics megjegyzései alapján, ez egy “régi” dallam, a Mura menti horvátok egyik alapdallama, eltér azoktól a példáktól, amelyekben megfigyelhető a magyar hatás. Lejegyzése a gyűjteményben: 26.

Kotta

Szöveg

Zbogom, pole, gore i logek zeleni,
zbogom, pole, gore i logek zeleni.

Kam mi se otpravlaš golobek lubleni?
Svetu širokome, Bogu lublenome.

Golubek lubleni, da mi dimo dojdeš?
Ja ti dimo dojdem naj bo javor zelen
naj bo javor zelen llistek spuščal,
ako toga ne bo,
niti mene dimo ne bo.

A Zbogom pole… ének dallamára (Molnári, 1951):

Sunčece čerleno,
Ne shajaj mi rano.
Sunčece čerleno,
Ne shajaj mi rano.

Sunčece čerleno,
ne shajaj mi rano.
Ne shajaj mi rano,
počekaj me malo,
dok si ja goluba

rubčeco našijam.
Što ga videl bode,
saki pital bode,
de je ona mila,
koje to našila?