006. Ne mrem ftrči, niti pak doseči

Dialektus: B
Jelzet: MZA-VT-AV-4.026A_00.22–02.22
Szövegkezdet: Ne mrem ftrči, niti pak doseči [Nem szakíthatom, nem érhetem el]
Helység: Tótszentmárton
Énekelte: Tkalec Rozália (40 éves)
Gyűjtés éve: 1951
Gyűjtő: Manga János
Lejegyezte: Vujicsics Tihamér

Megjegyzés: A Mura mentén (és a szomszédos Muraközben, Horvátországban) gyűjtött anyag sajátos zenei jellemzőkkel rendelkezik. A pentaton alapú dallamok nagyfokú rokonságot mutatnak a magyar hagyományos dalokkal, valamint a jellegzetes horvát hagyományokkal, melynek jelenlétére Vujicsics Tihamér hívta fel a figyelmet (lásd.: Zbogom pole, gore… kezdetű tételt – a felvételen a következő dal).

A dal több elhangzás alapján történt lejegyzése, kissé más szöveggel a gyűjteményben: 29. 

Kotta (variáns)

Szöveg

Ne mrem ftrči, niti pak doseči,
nik ti možem listeka pisati,
nik ti možem, drago serce moje,
listeka pisati.

O, nevkretne one vure bile
koje ruke lani so grlile,
preblažene tvoje modre joči
ke mi sviete v temnej noči;

Temne noči so me sprevađale
joči so mi svetlo zovdavale,
a ti si me rada dočekala
pa mi slatku lubav dala.

Kajgod bodo drugi govorili,
ne bodo nas širom razdružili,
ali makar bodeš n’ onkraj svieta,
lubila te bom do vieka.