010. Hej, junak spava med dvimi divojkami

Dialektus: B
Jelzet: MZA-VT-AV-4115_00.13–05.21
Szövegkezdet: Hej, junak spava med dvimi divojkami [Ej, két leány közt alszik a vitéz]
Helység: Berzence
Énekelte: Simon Mihály felesége (48 éves)
Gyűjtés éve: 1959
Gyűjtő: Manga János
Lejegyezte: Vujicsics Tihamér

Megjegyzés: Elbeszélő ének. Az énekes minden versszakot elénekel, majd lefordít magyarra; ezután a gyűjtő és az adatközlő közti beszélgetés következik, magyar nyelven a dal tartalmáról.

A dallam és szöveg lejegyzése a gyűjteményben: 22.

Kotta

Szöveg

Beszélgetés lejegyzése

Énekes (S):

Hej, junak spava med dvimi divojkami,
Junak spava med dvimi divojkami.

A lëgény két lân’ között aludt.*

Hej, jena mu je tiho govorila,
druga mu je ovak govorila,

„Hej, zemi mene Janči** gospodine,
zemi mene Janči gospodine.”

Lassan mondta nëki, hogy vögyë el, a Jancsi.

„Hej, Bogme nećem te, gizdava divojko,
Bogme nećem te, gizdava divojko.

Hej, mer*** ti imaš srditoga brata,
Mer ti imaš srditoga brata.“

Isten bizony nem vöszlek ë ’ mër’ nëköd mirges bátyád van.

„Hej, mojmu bratu lehko nagoditi,
Crnom zemljom i zelenom travom.”

A bátyámnak könnyű-ë segíteni, fűvë’ és fekete fűdë’.

Hej, otišla je mred dvimi gorami,
Otišla je mred dvimi gorami.

Hej, premetala listje i travicu,
Premetala listje i travicu.

Elmönt a högyëk közé és ott széllël rakta a füvët, mög a levelet, amíg talált kígyót.

S.: Ja. A lány.

Hej, dok je našla kaču-jadovaču,
Dok je našla kaču-jadovaču.

Hej, sinula je trimi šibljicami,
Sino, sinula je trimi šibljicami.

Hej, mögcsapta három vesszűvë’, három tűvë’ mögbökte.

Hej, piknula je trimi iglicami,
Pipnula je trimi iglicami.

M.J.: De nem mondta, hogy mit csapott meg.

S.: A kígyót csapta mög vesszűvë’ s utána mögbökte három tűvë. S mondja nëki, hogy kígyó engedjë’ vért.”

Hej, pusti kača jada i čemera,
pusti kača jada i čemera.

Hej, pripravila malo ružno vince,
priprovilo malo ružno vince.

Akkor készítëtt vörösbort, hogy kígyó vërit bëlëkeverte.

M.J.: Kinek?

S.: A bátyjának, hogy a bátyja igya mëg.

Hej, njezin bratac tužno vushajaše,
njezin bratac tužno vushajaše.

„Hej, de si meni jedina sestrice,
davaj meni malo ladne vode.“

A bátyja gyütt haza a katonaságtól és kért tőle hideg vizet. S akko’ azt mondta a lány, hogy hideg vizem nincs, de vörösborom van.

„Hej, ’ladnu vodu nimam, nego ružno vince,
’Ladnu vodu nimam, nego ružno vince.”

Hej, davala je svojemu bratiću,
„Pij ti, sestro, ti si postarejša!“

Átadta, átadta a lëgénynek. De a lëgény azt mondta: igyál të mert të idüsebb vagy. Az meg visszaadta a lëgénnek, hogy igyon a bátyja.

Hej, bratac pijal i s konjica opal
Bratac pijal i s konjica opal.

A bátyja ivott és akkor lëesett a lórú, és akkor ëlmönt a lán’ a lëgínhő akit, kedvese vót, hogy vögyë-e’.

M.J.: Akihez férjhez akart menni.

S.: Aki fërjhöz akart mönni és, hogy vögyë el.

Hej, otišla je mladomu junaku,
Otišla je mladomu junaku,

„Hej, ženi mene Janči gospodine!“
„Bogme, nečem te, gizdava divojko,

Elmönt hozzá, hogy vögyë-el de azt mondta neki Isten bizony nem vöszlek-ë’.

Hej, kak si bratu tak bi i junaku,
Kak si bratu tak bi i junaku!“

M.J.: Itt mi volt a végén?

S.: Itt vëgin az volt, hogy akko’ nem vötte el, a lán’t a lëgén’ nem vöttë el feleségül.

M.J.: Félt attól, hogy őt is megmérgezik.

S.: Mert félt attól, hogy igen. Félt attú, hogy azt is mögmérgezi.

M.J.: S mikor szokták ezt a balladát énekelni?

S.: Ezt amikor rëgen, szoktak lakodalmaskor, az, azt mondtuk láda, nem szekríny vó’t, hanem láda. Azt vitték a mennyasztú’, a vőlëgín’ házhó’ akkor az utcán végig ezt énekő’ték. [Pevana je davno, na svadbi, to smo zvali sanduk, nije bilo ormara, nego sanduk.**** To su nosili od snaje do kuće mladoženje, i tokom puta su ovo pevali, idući ulicom.]

M.J.: Ezt a balladát?

S.: Ezt a balladát, az utcán végig énekö’ték, máshun sehunsë énekő’ték, mongyuk fonyóba vagy valahú’ bálba. Csak ilyenkor énekő’ték mikor lakodalom vó’t s akkor mëntek a ládáva’. Akko’ azok az asszonyok énekő’tek.