002. Po breigi lejče
Dialektus: A (muravidéki szlovén)
Jelzet: NM-MH 1225a
Szövegkezdet: Po bregi lejče [Dombról dombra szálldogál]
Helység: Csendlak/Tišina
Előadó(k): Dzsubán Ferenc (45)
Gyűjtés éve: 1898
Gyűjtő: Vikár Béla
Megjegyzés: A Mura és a Rába közének gazdag népdalhagyománya meglep bennünket a természettel való szoros közelségével. A természeti képek a fiatalságra jellemző gondtalanságot is ábrázolják, ugyanakkor megőrzik egy teljesen a földtől függő élet lenyomatát, egy olyan életét, amely távol van a városok és a nagyvilág befolyásától. A természetközelség kifejezései közt a madármotívum a legérdekesebb: ez a motívum különféle tematikájú dalokat jellemez – a szerelmi daloktól az epikus szövegekig, sőt a katonadalokig, s a madarak utánzása bekerült a gyermekdal-hagyományba is. A csendlaki (tišinai) felvételeken a madármotívum a változatos dimbes-dombos világhoz kapcsolódik, amely eltér Csendlaka (Tišina) sík vidékétől, és ennek a környezetnek része egy elég ritka kép, a vadászé. A madár tehát a dalban szimbolikusan szembesít a valósággal, a nehéz mindennapokkal, amelyek a házasságot kötő fiatalokra várnak.
A felvétel a Gyűjteményben: 3.
Kotta
Szöveg
Po bregi lejče, po bregi lejče
edna žuta žunica,
ledraleluja,
ledraleluja,
edna žuta žunica.
Za njou mi hodi, za njou mi hodi
eden mladi jagriček,
ledraleluja,
ledraleluja,
eden mladi jagriček.
Ne srelaj mené, ne strelaj mené,
jaz te hočem povučit,
ledraleluja,
ledraleluja,
kak se moreš oženit.
Staro babo si ne vzemi,
ona puna krejganja,
ledraleluja,
ledraleluja,
ona puna krejganja.
Mlado vdovo si ne vzemi,
ona puna joukanja,
ledraleluja,
ledraleluja,
ona puna joukanja.
Le deklino, le deklino.
ona puna veseljá,
ledraleluja,
ledraleluja,
ona puna veseljá.
Kézirat
